A Katonai Műszaki Doktori Iskolában folyó képzés és kutatás a műszaki tudományterülethez tartozó tudományágaknak a teljes védelmi szektorban történő alkalmazására irányul. A hallgatók tudományos tevékenységüket gyakran több tudományterület és tudományág határterületén művelik, és a kutatásaik során azok interdiszciplináris kérdéseire, szinergiáira fókuszálnak.Mindezt az ebben a kötetben található írások is igazolják. A szerzők olyan tudományos problémákat feszegetnek, mint például a blokkláncok és a mesterséges intelligencia alkalmazhatósága a kiberhadviselésben, a Mi–24 helikopterek elektr

Az Európai Unión belüli szabad mozgás elve a társadalom biztosítási és a bevándorlási politikák összefonódását eredményez te a tag államok felügyeleti gyakorlatában, elhomályosítva a jóléti és a büntetőjogi intézkedések határvonalát. A tag államok a kevésbé vonzó migránscsoportokat igyekeznek kirekeszteni a jóléti rendszerből és a munkaerő ­piacra kényszeríteni. Mivel teljes jogú uniós polgárként a roma népesség Európában szabad mozgást élvez, több nyugati tagállamban új ellenőrzési intézkedéseket vezetnek be a jóléti turistaként, be illeszkedni nem hajlandó csoportként számon tartott roma

Könyvünk részletesen elemzi és példákon mutatja be a versenyképesség értelmezésének változását a digitalizáció és robotizáció, vagyis a negyedik ipari forradalom korában. Kiemelten foglalkozik az állam változó szerepével a digitális átalakulási folyamatban. Kutatásokra alapozva bizonyítja, hogy a digitalizáció és robotizáció sikeréhez nem elegendők a technológiai és gépi beruházások, hanem jelentős szintet kell lépni a tudás és a társadalmi bizalom, a társadalmi tőke szintjének erősítésében is. Egy érdekes, a külföldön dolgozó magyarok körében végzett nemzetközi elemzés eredményeit is bemut

A mesterséges intelligencia korunk nagy vívmánya, olyan technológia, amely átformálja a mindennapjainkat. Egy ilyen felforgató technológia a jogalkotót is nehéz feladat elé állítja: szükséges ­e beavatkoznia az esetleges káros hatások el kerülése érdekében, igényel­-e új szabályozást a műszaki fejlődés új lépcsője? A szerző azt a nehéz feladatot vállalta fel, hogy a mesterséges intelligencia, illetve az ezen alapuló automatizált döntéshozatal és a gépi tanulás technológiai jellegzetességeire alapozva járja körül a lehetséges problémákat és a szabályozás szóba jöhető útjait. Ebben a kérdésbe

Az államtudományi osztatlan mesterképzés azonos elnevezésű tantárgyához készült szakkönyv az első kötet folytatásaként nemcsak épít az előző tartalmára, de túl is lép azon. Annak átfogó, tudományterületekre be-betekintő szemléletét szisztematikusabb, gyakorlatorientált megközelítésre cserélik a szerzők. A könyv egyik fő erénye, hogy időtálló tudást kínál egy nagyon gyorsan változó környezetben. Bemutatja az irodai munkahely infokommunikációs eszközeit és szoftvereit, a hivatalt vagy céget irányító vezető számára szemléletformáló technológiákat, mint a felhőt, a mobil technológiákat és appok

Jelen kötet fő kutatási kérdése: miként befolyásolják a sikeres irreguláris vagy integrált hadviselést az olyan tényezők, mint a biztonságpolitikai környezet változása, a háború természetében bekövetkezett változások, továbbá a szemben álló felek hadviselési elveinek és stratégiájának fejlődése. A műben a szerző a hatékony és sikeres irreguláris hadviselés okait és történelmi összefüggéseit vizsgálja, továbbá javaslatokat tesz a klasszikus irreguláris, valamint az integrált hadviselés elleni stratégia megalkotására, illetve az államhatalom által foganatosítandó válaszlépésekre, kiemelten az