A „jogállamiság”, „joguralom” fogalmi tartalma a jogállami átmenet kezdete óta vitatott Magyarországon, mert a globalizált világ mértékadó tudományos és politikai körei zárt és elvont fogalomként univerzalizálták, mint amely éppen vallott értékeket, államberendezkedést és emberi jogi felfogást bárhol a világban elérendő minimumként ír elő.
Valójában számos, egymást kizáró értéket képviselő tág eszményről van szó, amelyhez csakis közelíthetünk, hiszen azonos támogatással kizárólag valamiféle kompromisszumos optimalitásuk érhető el, eseti mérlegelés és egyensúlyozás révén. Történelmileg

A 2020-as évek elején az Európai Uniónak számtalan kihívással kell szembesülnie. Az „állandósult válságkezelés” korszakának beköszöntével a korábban bevált módszerek újragondolása szükséges. Jelen kötet szerzői az Európai Unióval szembeni kihívások sorát a lehető legtágabb értelemben vizsgálják meg. Nem pusztán egy-egy szakpolitikai ágazatra fókuszálnak, hanem a szabályozáspolitikai kihívások minél tágabb körét tekintik át. Ezek felölelik az általános életminőség javulását, a szociális jólét elérését, a gazdasági fejlődést, valamint az egészséges környezeti feltételek megteremtését.
A

Az Európai Unió kohéziós politikája a közösségi politikák egyike, a közösség belső fejlesztési politikája, a pénzügyi szolidaritás eszköze. A kohéziós politika a gazdasági, szociális és területi kohézió EUMSz-ben rögzített célját kívánja elősegíteni. E hatás eléréséhez azonban mindenekelőtt az egyes országok és régióik közötti fejlődésbeli különbségek kiegyenlítésére van szükség oly módon, hogy a hosszú távú gazdasági növekedés feltételei ott is létrejöjjenek, ahol az egy főre eső jövedelem a legalacsonyabb. Ebben az értelemben a kohéziós politika fő feladata a régiók közötti reálkonvergenc