A közigazgatás szervezete, működése, valamint a rá vonatkozó joganyag tudományos igényű vizsgálata több mint kétszáz éves múltra tekint vissza. Eleinte még a közigazgatás meghatározása is komoly fejtörést okozott. E bő két évszázad alatt viszont nem csak a közigazgatás, hanem a közigazgatásról való gondolkodás is átalakult, és világossá vált többek között, hogy a közigazgatás nem azonos a közigazgatási joggal, annál sokkal nagyobb, bonyolultabb, szerteágazóbb terület. Bizonyos – olykor vitatott – elméleti alapok pedig fokozatosan kialak

Könyvünk főleg az egyetemi jogászképzés és a közigazgatási képzések céljait szolgálja. A részben kicserélődött szerzőgárda a 2009-ben megjelent “Közigazgatási hatósági eljárásjog” könyv anyagát az időközben megjelent és hatályba lépett jogszabályi változások alapján újította meg. Átvezettük a 2012. január 1-jén hatályba lépett új Alaptörvény okozta alapelvi változásokat is.

Szente Zoltán új könyvének egyik üzenete szerint ahhoz, hogy bárki sikerrel vegyen részt az alkotmányjogi vitákban, fontos, hogy tisztában legyen a jogi érvelés módszereivel, íratlan szabályaival. A kötet bemutatja a helyes és a hibás érvelések legfontosabb formáit és jellemzőit. Második része az alkotmány- és törvényértelmezéssel foglalkozik. Az olvasó átfogó és jól rendszerezett képet kap napjaink alkotmányjogi értelmezéselméleteiről, a legismertebb doktrínákról, standardokról, tesztekről és kánonokról. A könyvet a hazai alkotmánybírás

A téma határos például a történettudománnyal, a jogtörténettel, a jogi néprajzzal, a jogi régészettel, az ikonográfiával, a kultúrtörténettel. A joghistória hatalommal és joggal kapcsolatos jelképeit, rítusait, tárgyi emlékeit (például a koronázási jelvények, trónusok, bírósági és hatósági reáliák) vizsgálja, de kitér a jogi architektúrára is: az országgyűlések, bíróságok, városházák és vármegyei székhelyépületek stílusát, rendeltetésüknek megfelelő kialakítását veszi szemügyre. Tárgyát alkotják a jogélet „szakrális” s