A társadalom és a gazdaság kapcsolatát, egymásba fonódását mutatja be Józsa Viktória „A vállalati beágyazódás útjai Magyarországon” című könyve, amelyet a napokban mutattak be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Dialóg Campus Kiadó gondozásában megjelent kiadványban a szerző a vállalati beágyazódás jelenségét a nemzetközi és a hazai szakirodalom elméleteire alapozva, de az elmúlt évtizedek hazai folyamatain keresztül elemzi.

A turizmus térhódításával egyidejűleg számos új tankönyv jelent meg a közelmúltban, de ebből arányaiban kevés foglalkozik a turizmus nemzetközi földrajzával. A megjelent művek többnyire leíró jellegűek, vagy csak általános folyamatokra koncentrálnak, regionális komplexitás nélkül. Jelen könyv e hiányt igyekszik pótolni, a fent leírt kettősséget ötvözni. Egyrészt vizsgálja a turizmusban végbemenő nemzetközi folyamatokat, elemzi a regionális összefüggéseket, másrészt – a terjedelem adta lehetőségeken belül – komplexen mutatja be a

A települések világa Magyarországon című tankönyv elsősorban a felsőoktatásban részt vevők számára kíván átfogó képet nyújtani a magyar településhálózat sajátosságairól. Beluszky Pál Magyarország településföldrajza című 1999-ben megjelent munkájához hasonlóan, amely máig fontos hivatkozási pontja a tudományterületnek, e kötet is történelmi összefüggésben tárgyalja a településformáló folyamatokat.
Emellett a legújabb statisztikai adatokra támaszkodva ismerteti az ország tér- és településszerkezetének változásait, az átalaku

A második világháború után, 1945-ben 52 település rendelkezett városi címmel Magyarországon, jelenleg 346. Önmagában a városi rangú települések számának meghétszereződése is kérdéseket vet fel: valóban ilyen viharos gyorsaságú volt az ország városodása? Annak reális mértékét tükrözi a városok számának, a jogi értelemben vett városok lakosságszámának növekedése? Milyen – koronként változó – viszony áll fenn a városi rangú települések és a közgazdasági, szo ciológiai, urbanisztikai, földrajzi értelemben vett városi funkciójú te