A közigazgatás tartalmi lényege a működésében, szervező, döntés-előkészítő, döntéshozó, végrehajtó és intézkedő tevékenységében ragadható meg. Concha Győző ezt így foglalta össze: „A közigazgatás nem más, mint az alkotmány gyakorlata. S minden állam alkotmánya annyit ér, amennyit abból közigazgatása megvalósítani bír.” A közigazgatási jog legfontosabb területe ezért éppen az, amely ezt a gyakorlati működést szabályozza, s így a közigazgatási jogtudományban kiemelt szerepet tölt be az általános résznek jelen kötetben bemutatott

„A közigazgatás jósága egyéni életünk elsőrangú követelménye” – írta 1947-es közigazgatási jogi tankönyvében Egyed István. Ez, az egyéni és közösségi életünk minden vonatkozásához kapcsolódó, azt ezer szálon befolyásoló „jóság” megvalósíthatatlan megfelelően kialakított és működtetett szervezet nélkül. A szervezet kialakítása és működése természetesen szorosan összefügg a közigazgatási hatáskörbe utalt vagy közigazgatási feladattá tett ügyek számától, jelentőségétől, sokféleségétől. Az ügyek és igények válto

A közigazgatás az állami főhatalom birtokában végzett, közvetlen beavatkozó tevékenység, ezért elkerülhetetlenül maga után vonja a kontroll igényét. A kötet a közigazgatás kontrolljának rendszertani felépítését ismerteti. Ennek első szempontja az, hogy a kontroll alanya rendeltetésszerűen látja-e el ezt a feladatot, vagy eseti jelleggel. Az intézményes kontrollon belül az első elhatárolást a kontroll szempontja kínálja: ez történhet politikai vagy jogi szempontból. A politikai kontroll magában foglalja mindazokat az eljárásokat, amelyek során vagy

Miközben az egyik legfontosabb törekvés a demokrácia érdekében a választásokon való részvétel lehetőségének kiszélesítése és minél szélesebb körű biztosítása, egyidejűleg egy másik tendencia is megfigyelhető: egyfajta jurisztokratikus állam létrejötte, amely épp a választók akaratának figyelmen kívül hagyásának veszélyével fenyeget. Az utóbbi időben a nemzetközi szakirodalomban egyre inkább megjelennek a jogállamtól a bírói állam felé mutató változásokról szóló elemzések.

A társadalom alrendszerei – így a közigazgatás is – egyre több terület kölcsönhatásának köszönhetően dinamikusan változnak. E kölcsönhatások nagy amplitúdójú hullámokat vernek, és évtizedes, évszázados beidegződéseket, működési rutinokat, törvényszerűségeket borítanak fel. Napjainkban a digitális jelenségek írják át a közigazgatás fejlesztésének hangsúlyos pontjait, és miután e jelenségek országonként eltérő mértékben érvényesülnek, léteznek hazánkra jellem

Digitalizáció az államigazgatásban?! Elektronikus közigazgatás?! Mesterséges intelligencia?! Blockchain?! Az említett fogalmakat oly gyakran hallhatjuk, olvashatjuk a mindennapjaink során, mégis sokszor távolinak és megfoghatatlannak tűnnek. Mintha csak tudományos fantasztikumok lennének, annak ellenére, hogy szinte észrevétlenül az életünk részévé váltak. Akár digitális bennszülöttként élünk, akár a digitális bevándorlók táborát erősítjük, nem tehetjük meg, hogy szemet hunyunk a körülöttünk zajló események fölött. Jelen könyv kitűn

A központosított közbeszerzés lehetőségei az európai irányelvi változások és a hazai jogszabályi környezet fejlődésével nagymértékben kiszélesedtek. A kötelező elektronikus közbeszerzés első szereplői kifejezetten a központi beszerző szervezetek voltak. Hazánkban az elektronikus katalógusok és az elektronikus árlejtés alkalmazásával eleve hamarabb vezettek be elektronikus beszerzési módszereket, majd alkalmaztak keretmegállapodásos eljárást. A dinamikus beszerzési rendszerek megismerése és bevezetése a mindennapi gyakorlatba, valamint az elektroni

Az elmúlt évek radikális változást hoztak Európa biztonsági környezetében és belső viszonyaiban. Európa – és benne Magyarország – nehéz, komplex és fájdalmas döntésekkel szembesül nap mint nap. E kötet igyekszik látleleteket adni közös múltunkból és jelenünkből, amelyeknek tanulságai példaként szolgálhatnak, egyben segíthetnek abban, hogy a helyi értékükön kezeljük a látszólag ,korábban ilyen még nem volt eseményeket. A tanulmányok színes csokrot alkotnak Magyarország elmúlt száz évének történéseiről, az Európai Unióról, illetve

A hatalom által elkövetett vagy jóváhagyott kegyetlenség egyidős az emberi társadalommal. A kínzás, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód különösen olyan intézményekben bukkan fel, ahol szabadságuktól megfosztott emberek élnek. Ilyen hely a börtön, a zártosztály, de akár egy zárt gyermekotthon is. A kínzás felszámolásának leghatékonyabb módja a megelőzés. Magyarország ennek jegyében csatlakozott az ENSZ prevenciós rendszeréhez. A feladat letéteményese az ombudsman, aki zárt intézmények rendszeres, emberi jogi szempontú monitor