A hálózatkutatás korunk egyik kurrens kutatási témája, azonban alkalmazása számos területen még csak ötlet szintjén található meg. A hálózatkutatás alapvető eleme az adat, amelyen vagy amellyel kutatásokat lehet folytatni, de önmagában nem elégséges az eredmények eléréséhez, amihez hálózattudományi ismeretek is szükségesek. Ugyanakkor még talán ezen kettős elemi feltétel megléte esetén sem várhatunk eredményeket. Létfontosságú az a szakmai háttér is, amely megfogalmazza a hipotéziseket, segít eligazodni az adatok által kirajzolt mintákon, eredményeken, és végső soron hasznosítani tudja azok

A tankönyv mindhárom szerzője egyetemi oktató, és mindannyian egy alkalmazott társadalomtudománnyal, a vezetés és szervezés tudományával, illetve annak egyes területeivel foglalkoznak. Ennek a feladata és célja egyrészt a jelen vezetőinek munkáját és előrejutását megkönnyíteni, lehetőségeket kínálva a maguk, valamint csoportjuk hatékonyságának és eredményességének javítására, másrészt segíteni a jövő vezetőinek felkészítését azzal, hogy elméleteken és példákon keresztül támogatja a vezetési helyzetek felismerését, továbbá a vezetői feladatok végrehajtásának módszereit, valamint a vezetői mu

A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán működő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködésben kialakított Államtudományi Kutatóműhely 2017. évben kezdte meg működését. A műhely már megalakulásakor abból a feltevésből indult ki, hogy a gazdasági folyamatok vizsgálata, legyen az akár a jog gazdasági elemzése vagy éppen a gazdaság jogi elemzése, a jogtudomány széles rétegeit érinti. Megközelítésünk szándékoltan interdiszciplináris jellegű, igyekezvén közelebb hozni a jogi jelenségeket más tudományterületekhez, illetve törekedvén magunk is a társtudományok ered

Az Institutiones Administrationis sorozat V. kötete a közigazgatási hatósági eljárásjog megismerésének elméleti megalapozását szolgálja. A korábbi eljárásjogi szabályozás lényeges elemeinek bemutatása mellett, a közigazgatási eljárás és az eljárásjog fogalmának meghatározása közben feldolgozza az eljárásjog fontosabb állandó és a változó elemeit, miközben a jelenlegi eljárási törvény és az eljárás lényegi elemeinek alkotmányos meghatározottságát is igyekszik áttekinteni. A kötet alapvető törekvése a közigazgatási eljárásjog általános karakterjegyeinek és általános elveinek bemutatása, így a

Az olvasók megismerhetik a tankönyvből az EU jogi státuszát és hatásköreit, továbbá intézményi struktúrájának statikus és dinamikus elemeit. Szó esik az uniós entitások szervezeti felépítéséről, jogi státuszáról és hatásköreiről, az EU és a tagállami intézmények közötti formalizált kapcsolatrendszerről. Bemutatja az uniós tisztviselők és alkalmazottak státuszának szabályozását, az uniós közszolgálati jogot is. Ismerteti az intézményközi együttműködés, döntéshozatal és ellenőrzés rendszerét, kapcsolódásait a tagállami és nemzetközi döntéshozatali rendszerekhez. A formalizált jogalkotási eljá

A kötet alapjául szolgáló kutatás célja az európai államok politikai rendszereiben tapasztalható, struktúraváltozást jelző új tendenciák empirikus és elméleti megragadása volt a magyar, a német, illetve a szlovák választási rendszer és választójog részletekbe menő összehasonlító vizsgálatával. A kötet egyes tanulmányai a következő témakörök mentén vizsgálják a választás és a népszavazás aktuális kérdéseit: választási alapelvek, a német és magyar választási rendszer összehasonlítása az egymásra való lefordíthatóság szempontjából, a szlovák választójog és választási ren

The chapters of the book analyse the processes by which a democracy-based state is increasingly transformed into a juristocratic system in a number of countries in the Western world and by their impulse elsewhere in the world, too. The analysis also shows that this state operation has not only become popular in a number of countries around the world, but it also has a special legitimacy base for this. A lot of such distortions are shown by the analyses, and some modalities for the refinements are analysed. In den Kapiteln des Buches werden die Prozesse analysiert, durch die demokratiebasier

A tankönyv hiánypótló a közszolgálati szakirodalomban. A közszolgálati pragmatika jogi megközelítésű elemzése helyett, a személyzetpolitika lényeges összefüggéseivel foglalkozik: a közszolgálat alapfogalmaival és kategóriáival, a hazai személyzetpolitika történetével, a kormányzati paradigmák és személyzeti rendszerek közötti összefüggésekkel, a személyzetfejlesztési stratégia és személyzetpolitikai központ helyével és szerepével, valamint a stratégiai, integrált emberierőforrásgazdálkodás közszolgálati modelljével. Ehhez a szerzők a legfrissebb hazai és nemzetközi szakirodalomból vettek gy

Le présent volume est le résultat du travail d’une équipe de recherches, formée en 2017, au sein de l’Université Nationale de Service Public, pour analyser les rapports politiques entre la France et l’Europe centrale. Les membres de l’équipe de recherches et quelques chercheurs français complétant leurs rangs et élargissant l’horizon de leurs analyses se sont concentrés avant tout sur l’examen de la politique extérieure entre cette grande puissance et cette région européennes. Grâce à leurs efforts communs, le volume permet de faire la connaissance avec les points de vue français et hongroi

A kormányzástan (governance studies) mint alkalmazott társadalomtudomány világszerte egyre nagyobb szerepet játszik a kormányzás természetének leírásában és megértésében, valamint a felsőfokú oktatásban. A kormányzás összetett és többrétegű fogalom, amelynek értelmezése sokoldalú, árnyalt megközelítést és több diszciplína bevonását teszi szükségessé. Mivel az egyes tudományterületek mást és mást értenek a „kormányzás” alatt, ezért szükséges a fogalmak, módszertanok összehangolása, és egy új tudástartalom létrehozása. A jelen tankönyv nem törekszik arra, hogy a kormányzástannak saját definíc

A hírszerzés és elhárítás története mindig is érdekelte az állam és a társadalom egymáshoz való viszonya, működése és fejlődése iránt érdeklődőket. Jelen műben a szerzők – a szakma és/vagy a történettudomány művelői – arra vállalkoztak, hogy szakmai szemmel, tudományos igénnyel, a szorosan vett szervezet- és fejlődéstörténetet meghaladva, a fejlődés csomópontjaira összpontosítva ismertessék ennek az ősi hivatásnak az alakulását, fejlődését Magyarországon és külföldön egyaránt. Hangsúlyt fektettek arra, hogy bemutassák az információszerzés történetének jeles személyeit és eseményeit. Fontosn

Egyre szélesebb körben terjednek az úgynevezett okosváros-kezdeményezések és okosváros-megoldások. De vajon melyek azok a globális kihívások, illetve egyre jobban artikulálódó helyi közösségi és egyéni igények, amelyek a városok fejlesztésének ezt a merőben újszerű irányát kiváltották? Milyen változásokat tesznek lehetővé a városüzemeltetésben és a városok jövőjének alakításában a korszerű infokommunikációs hálózatok, eszközök és a mindenhová beépülő digitális technológia? Milyen modellek léteznek az okosváros-fejlesztésre, illetve -üzemeltetésre? Hogyan válasszuk meg a közösség számára leg

A kötet, amelyet az Olvasó kezében tart, egyfajta kommentár. A magyar Alaptörvény Nemzeti hitvallásának egyes mondatait magyarázó, értelmező tanulmányokat tartalmaz: olyan írásokat, amelyek az értelmezés, a magyarázat elősegítése céljából a Hitvallást szinte mondatról mondatra egy háttér elé állítják; elvi, elméleti vagy éppen történeti háttér elé. Noha önálló tanulmányokról van szó, összeköti őket az értelmezés és a szisztematikus magyarázat törekvése. Ezért is nevezhető e kötet egyfajta kommentárnak. Az itt közölt írások azonban sokkal többet adnak, mint egyszerűen az alaptörvényi értelme

A hatalom képviseletében eljárók felelősségének témája – annak aktualitásában és politikai jelentőségében – azóta képezi a tudományos kutatások tárgyát, amióta a közhatalmat korlátozhatónak és számonkérhetőnek tartjuk. A közpolitikai keretek között egy kutató számára a legfontosabb kérdéseket a számonkérés módja, a felelős közhatalomgyakorlással kapcsolatos felelősség fajtái és mértéke jelentik. A közhatalom felelőssége politikai és jogi értelemben is megközelíthető: míg az előbbi témakörben a politológiai szempontok jelennek meg markánsabban, az utóbbiban a mindenkori szabályozásra, annak

A középszintű/területi kormányzás mind a szakmai, mind a politikai érdeklődés homlokterében áll, működését, szerepét hosszú ideje megoldatlan problémák jellemzik. E kötet egyrészt képet kíván nyújtani a megyei szintű önkormányzás jelenlegi helyzetéről, másrészt fejlesztésének lehetőségeiről. A szerző betekintést nyújt a középszintű kormányzás elméletébe és nemzetközi trendjeibe amellett érvelve, hogy nem absztrakt reformmodellek kidolgozására, hanem komplex elemzésekre és alapos reform-előkészítési lépésekre lenne szükség. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a középszint a kormányzati rendsz