A 21. század világgazdaságának fordulatokban és sokkhatásokban bővelkedő forgatagában a gazdaságilag nyitott országok számára nélkülözhetetlen az a koordinációs és iránymutató tevékenység, amelyet a gazdaságpolitikának el kell végeznie a jó kormányzás elvei mentén. Ahogy egyik szerzőnk, György László fogalmaz, „[a] gazdaságpolitika arról szól, hogyan érjük el a legtöbbet a közösségünk számára a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal. Vágyaink végtelenek, de világunk és lehetőségeink végesek – a kettő közötti feszültséget kell

„…nem vagyunk mások, mint folytatásai a régi időnek, a lábnyomok továbbmennek ugyanazon az úton, jó szem kell hozzá, hogy megláthassa valaki, hol végződik az egyik nemzedék lábnyoma, és hol folytatódik az új nemzedéké.” Krúdy Gyula fenti sorainak szellemében tudományos seregszemlére gyűlt össze a magyar jogtörténészek legfiatalabb generációja, hogy tovább építse és járja az elődök által lefektetett utakat.

A tanulmánykötetben a Magyar Jogtörténész Egyesület tagjainak kutatásait bemutató írásokat tart a kezében az olvasó

Amikor Grósz Károly 1987 nyarán miniszterelnök lett, még csak kevesen gondoltak rendszerváltozásra. 1989 őszén azonban, amikor megszűnt a főtitkári megbízatása, már mindenki tapasztalhatta: rendszerváltozás zajlik az országban.

Grósz maga úgy gondolta, hogy tíz-tizenkét évet tölthet hatalomban; ebben az időhorizontban gondolkodott, s ebből kiindulva igyekezett meghatározni a politikáját. Az utolsó magyar pártfőtitkár pusztán modellváltást szeretett volna, de ezt a kísérletet elsöpörte a történelem. Grósz Károly volt az utolsó magyar főtit

Béla Menczer (1902–1983) was a journalist and historian. As a youth, he was radical, but never a Communist. For illegal activities, he was sentenced to jail in 1922. After his release, he left Hungary and went to Paris where he joined the Károlyi emigration, serving as a liaison secretary to the former Prime Minister. Disillusioned and increasingly critical of both bourgeois radicalism and nationalism, he turned to conservatism. He lived then in Berlin and later in London. After the defeat of France, he enlisted in de Gaulle’s army. He saw some action in Africa and was baptised a Cath

This essay describes the idea of democracy and its reception from the time of Aristotle to the present. The introductory section considers how the word democracy is used and misused today. It also draws a distinction between democracy as practiced with electoral validation and some forms of pseudo-democracy ‒ technocracy, juristocracy and (arguably) ethnocracy. This touches on issues of identity, nationalism, populism and the erosion of the nation state, which are dealt with as they arise in the following historical survey.

A separate section from the mainstream narrative examines

E kötet arra keresi a választ, hogy a magyar zsidóság múltja milyen kapcsolódási pontokat hordoz a tágabb magyar történelem nagyobb kérdéseihez és problémáihoz, illetve e problémák hogyan, milyen körülmények között jelentek meg a trianoni Magyarországon és bizonyos, nem Magyarországhoz tartozó, de (történelmileg) magyarlakta területeken. Az anyaország és a diaszpóra kettősségében elsődlegesen azt vizsgálja meg, mennyire lehetett magyar zsidónak lenni az évszázadok folyamán a Kárpát-medencében. De a horizontot kitágítva a palesztinai/izraeli magy