A monográfia az Audi Hungaria negyedszázados győri jelenlétével foglalkozik, feldolgozza a nagyvállalat helyi beágyazódásának folyamatát, a vállalat és a város több dimenzióban megvalósuló együttműködését. A mű megadja a multinacionális nagyvállalat helyi beágyazódásának képletét, szakaszait, majd az egyes szakaszok és vizsgálati dimenziók mentén elemzi a győri beágyazódási folyamatot. Az öt kiválasztott dimenzió (humán erőforrások, gazdasági hatások, helyi fogyasztás, helyi társadalom, városfejlesztés) elemzése során a város és vállalat együttműködési mechanizmusait is feltárják a szerzők.

Ez az általános ökológiát tartalmazó munka, a populációbiológiai folyamatokat nem a szakirodalomban szokásos differenciál-, hanem a kevesebb matematikai ismerettel is megérthető differenciaegyenletekkel mutatja be, hogy a nem matematikával foglalkozó olvasók számára is érthető legyen. Nagy súlyt helyez a jelenségek grafikus szemléltetésére. Az ökológia mellett az ilyen tankönyveknél elvárt módon produkciós biológiai fejezetet is tartalmaz, vigyázva arra, hogy a két nagyon rokon, de azonosnak még sem vehető területet ne mossa össze. A könyv a magyarnyelvű szakirodalomból eddig teljesen hiány

A társadalom és a gazdaság kapcsolatát, egymásba fonódását mutatja be Józsa Viktória „A vállalati beágyazódás útjai Magyarországon” című könyve.  A Dialóg Campus Kiadó gondozásában megjelent kiadványban a szerző a vállalati beágyazódás jelenségét a nemzetközi és a hazai szakirodalom elméleteire alapozva, de az elmúlt évtizedek hazai folyamatain keresztül elemzi.

A turizmus térhódításával egyidejűleg számos új tankönyv jelent meg a közelmúltban, de ebből arányaiban kevés foglalkozik a turizmus nemzetközi földrajzával. A megjelent művek többnyire leíró jellegűek, vagy csak általános folyamatokra koncentrálnak, regionális komplexitás nélkül. Jelen könyv e hiányt igyekszik pótolni, a fent leírt kettősséget ötvözni. Egyrészt vizsgálja a turizmusban végbemenő nemzetközi folyamatokat, elemzi a regionális összefüggéseket, másrészt – a terjedelem adta lehetőségeken belül – komplexen mutatja be az adott országok turizmusának mai helyzetét és a le

A második világháború után, 1945-ben 52 település rendelkezett városi címmel Magyarországon, jelenleg 346. Önmagában a városi rangú települések számának meghétszereződése is kérdéseket vet fel: valóban ilyen viharos gyorsaságú volt az ország városodása? Annak reális mértékét tükrözi a városok számának, a jogi értelemben vett városok lakosságszámának növekedése? Milyen – koronként változó – viszony áll fenn a városi rangú települések és a közgazdasági, szo ciológiai, urbanisztikai, földrajzi értelemben vett városi funkciójú települések között? Helytálló az a feltételezés, hogy mára „elfogyta