A hatalom és az állam problematikája Oroszországban 1462–1725 között európai perspektívából

Oroszország viszonya Európához – illetve a Nyugathoz –manapság is meghatározó eleme az orosz politikaigondolkodásnak, a politikai berendezkedés tekintetében éppúgy, mint a nagyhatalmi állás szempontjából.Mindkét vonatkozásban kulcsszerepet játszik az, amitoroszul goszudarsztvennosztynak neveznek, és amit magyarra államiságként fordíthatunk. A magyar változat azonban nem tudja visszaadni e szó többletjelentéseit. Egyrészt azért, mert erős monarchikus asszociációja van, hiszen az államot jelölő orosz terminus,a goszudarsztvo, amelyből a goszudarsztvennoszty isszármazik, a goszudar (uralkodó) szóból ered. Másrésztpedig olyan értelme van, amely az államnak az orosztörténelemben betöltött különleges szerepére vonatkozik: éppen ezért került be az Oroszországi Föderáció1993-es, ma is hatályos alkotmányába, és foglal el különleges helyet a politikai retorikában. Ilyen és ehhez hasonló kérdések megértéséhez visz remélhetően közelebb e könyv, rámutatva a nyugati és az orosz hatalomfelfogás közti különbségek történeti gyökereire, amely különbségek a péteri európaizáció után is fennmaradtak, sőt, némely vonatkozásban éppen ennek következményei voltak.