A magyar történettudomány nem rendelkezik olyan „zsebkönyvvel”, amely nemcsak az egyetemi hallgatók, hanem az érdeklődő nagyközönség számára is használható lenne. Az elmúlt években napvilágot láttak egyes résztémakörök­ben színvonalas magyar nyelvű összefoglalások, de egy általános vezérfonal nagyon hiányzik. A jelen „zsebkönyvjellegű” munka ezt a hiányt igyekszik pótolni.
A mű a magyarság és hazánk történetének kutatásába kíván bevezetésül szolgálni, fókuszában a magyar történelemnek az államalapítástól a rendszerváltozásig terjedő szakasza áll. Fontos hangsúlyozni, hogy csupán egyfa

A város az a közösségi együttélési forma, amely történelmünk kezdete óta a politika keretét nyújtotta, de egyben a magánélet hétköznapi színterét is adta. Az európai polgár a várossal kapcsolatos gondolkodását számos eltérő médium segítségével fejezte ki és örökítette meg. Ahhoz, hogy megértsük, milyen szerepet játszott és játszik a város nyilvános életviszonyaink és személyes kapcsolataink alakításában, fontosnak látszik e lenyomatok összehasonlítása és értelmezése.
A kötet a város arcait, lenyomatait vizsgálja, különböző kulturális adattárolási és közvetítési technikák esetében. A k

Globalizált, bizonytalanná váló világunkban az egypólusú világrendtől történő elmozdulás számos kihívást tartogat. A 2020-as évekre még világosabbá vált a globális világrend átalakulása és annak a struktúrának a megváltozása, amelyet az Amerikai Egyesült Államok hegemóniája határozott meg. Ezt az időszakot – napjaink történéseit – a megváltozó dinamikák és a régiónként, térségenként eltérő mértékben megjelenő bizonytalanság jellemzi, amelyek következménye és tünete például az orosz–ukrán háború, a venezuelai, kiújuló határviták, de idesorolhatjuk a hosszú ideje a szemünk előtt zajló esemény