A totalitarian state is not a good one. A state governed by the rule of law is a good one. It is little likely that anybody would seriously dispute these two short affirmations. But it is not in law (application of law) itself where the difference lies between the constitutional state under the rule of law and the totalitarian state, but the institutional guarantee for the primacy of law as opposed to arbitrary exercise of power. A state under the rule of law, therefore, is inasmuch form (primacy of law as opposed to power) as content (safeguarding liberty as opposed to power). But under ce

Az informatika alkalmazott tudomány, amelynek vizsgálati területe kiterjed az adat és az adat értelmezésével nyert információ fogalmának megértésére, továbbá az adatfeldolgozási műveletekre, így különösen az adatok megszerzésére, kódolására, átvitelére, elrejtésére, tárolására, rendszerezésére, módosítására, hasznosítására.1 Az informatika legfőbb eszközei jelenleg az automatizált adatfeldolgozást szolgáló berendezések, különösen a számítógépek és a modern elektronikus adatkommunikációt szolgáló hírközlési hálózatok.

Könyvünkben egy furcsa paradoxont mutatunk az információs és kommunikációs technológiák hatásaival kapcsolatban. Ahogy az egyik szerző fogalmaz: „Minden ugyanaz maradt, csak más lett. Hiszen ismerkedünk, csak máshogy, bevásárlunk, csak máshogy, dolgozunk, csak máshogy, vezetünk, irányítunk, kormányzunk, politizálunk és élünk, csak máshogy.”

A szerkesztő feladata az, hogy szerkesztői módszerekkel és eszközökkel közelebb hozza az olvasót és a szerzőket, más szóval hozzásegítse az olvasót a szerzők mondanivalójának jobb megértéséhez. Ez a megtisztelő feladat egyben felelősséggel is jár. A szerző azért ír, hogy olvassák, a szakíró ezen felül azért is, hogy megértsék. A megértéshez ismeretekre van szükség, megfelelő ismeretek nélkül nincs megfelelő megértés. Az olvasó általában két okból vesz kézbe szakmai szöveget: egyrészt, mert új ismeretet szeretne szerezni, másrészt mert a már meglévő ismereteit kívánja bővíteni.

A 2016–2019 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán működő Közszervezési és Közigazgatástani Intézet négy közigazgatástudományi szakterületet fogott át oktatási és kutatási szempontból: a vezetéstudományt (közigazgatási szervezéstan), a regionális tudományt (közigazgatási urbanisztika), a statisztikát (közigazgatási statisztika), valamint a kommunikáció- és médiatudományt (közigazgatási kommunikáció). E változatos szakterületek ötvözete volt hivatott képviselni a közigazgatástant.
Az intézet működésének minden tanévében rendezett egy szakmai fórumo

Jelen tankönyv az államtudományi mesterképzési szakon oktatott Civilisztika II. tantárgy kötelező tananyagaként minden lényeges elméleti és gyakorlati kérdést tárgyal, magas színvonalon mutatva be a dologi jogi és a felelősségtani jogterületeket. A mű elismert oktatók munkájának eredményeként született, és nem csupán a tételesjogi szabályokat ismerteti sikerrel, hanem a folyamatosan változó joggyakorlatba és a jogfejlődés nóvumaiba is betekintést nyújt. A szerzők – a szükséges dogmatikai kérdések taglalásán és a bírói gyakorlat bemutatásán keresztül – hatékonyan valósították meg a szerteága

Az okosváros-koncepció az internet elterjedése nélkül nem születhetett volna meg. Ugyanakkor az okos város gondolata és a városok „smartosodásának” elindulása serkentően hatott az internettechnológia fejlődésére. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködési megállapodásának keretében létrejött Okos város – okos közigazgatás kutatóműhely a közigazgatás/közszolgálatok szempontjából releváns technológiai irányokat és megoldásokat vizsgálja, amelyeket kismonográfiákban mutat be. Ebből a kötetből azt tudhatjuk meg, hogy mitől okos az okos vár