A hírszerzés és elhárítás története mindig is érdekelte az állam és a társadalom egymáshoz való viszonya, működése és fejlődése iránt érdeklődőket. Jelen műben a szerzők – a szakma és/vagy a történettudomány művelői – arra vállalkoztak, hogy szakmai szemmel, tudományos igénnyel, a szorosan vett szervezet- és fejlődéstörténetet meghaladva, a fejlődés csomópontjaira összpontosítva ismertessék ennek az ősi hivatásnak az alakulását, fejlődését Magyarországon és külföldön egyaránt. Hangsúlyt fektettek arra, hogy bemutassák az információszerzés történetének jeles személyeit és eseményeit. Fontosn

Egyre szélesebb körben terjednek az úgynevezett okosváros-kezdeményezések és okosváros-megoldások. De vajon melyek azok a globális kihívások, illetve egyre jobban artikulálódó helyi közösségi és egyéni igények, amelyek a városok fejlesztésének ezt a merőben újszerű irányát kiváltották? Milyen változásokat tesznek lehetővé a városüzemeltetésben és a városok jövőjének alakításában a korszerű infokommunikációs hálózatok, eszközök és a mindenhová beépülő digitális technológia? Milyen modellek léteznek az okosváros-fejlesztésre, illetve -üzemeltetésre? Hogyan válasszuk meg a közösség számára leg

A kötet, amelyet az Olvasó kezében tart, egyfajta kommentár. A magyar Alaptörvény Nemzeti hitvallásának egyes mondatait magyarázó, értelmező tanulmányokat tartalmaz: olyan írásokat, amelyek az értelmezés, a magyarázat elősegítése céljából a Hitvallást szinte mondatról mondatra egy háttér elé állítják; elvi, elméleti vagy éppen történeti háttér elé. Noha önálló tanulmányokról van szó, összeköti őket az értelmezés és a szisztematikus magyarázat törekvése. Ezért is nevezhető e kötet egyfajta kommentárnak. Az itt közölt írások azonban sokkal többet adnak, mint egyszerűen az alaptörvényi értelme

A hatalom képviseletében eljárók felelősségének témája – annak aktualitásában és politikai jelentőségében – azóta képezi a tudományos kutatások tárgyát, amióta a közhatalmat korlátozhatónak és számonkérhetőnek tartjuk. A közpolitikai keretek között egy kutató számára a legfontosabb kérdéseket a számonkérés módja, a felelős közhatalomgyakorlással kapcsolatos felelősség fajtái és mértéke jelentik. A közhatalom felelőssége politikai és jogi értelemben is megközelíthető: míg az előbbi témakörben a politológiai szempontok jelennek meg markánsabban, az utóbbiban a mindenkori szabályozásra, annak

A középszintű/területi kormányzás mind a szakmai, mind a politikai érdeklődés homlokterében áll, működését, szerepét hosszú ideje megoldatlan problémák jellemzik. E kötet egyrészt képet kíván nyújtani a megyei szintű önkormányzás jelenlegi helyzetéről, másrészt fejlesztésének lehetőségeiről. A szerző betekintést nyújt a középszintű kormányzás elméletébe és nemzetközi trendjeibe amellett érvelve, hogy nem absztrakt reformmodellek kidolgozására, hanem komplex elemzésekre és alapos reform-előkészítési lépésekre lenne szükség. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a középszint a kormányzati rendsz

A kismonográfia a közigazgatási szervek döntéseit felülvizsgáló első független bírói fórum, az 1884-től működő pénzügyi közigazgatási bíróság tevékenységét mutatja be. A korabeli törvényhozás egyszintű, de az ügyeket végső fokon és érdemben eldöntő közigazgatási szakbíróságot hozott létre. A magyar pénzügyi közigazgatási bíróság nem csupán a törvényességet (jogszerűséget) felügyelő szerv, hanem az adót, illetéket kiszámító és összegszerűen megállapító legfelső szintű fórum is volt. Igaz, a testület hatásköre résszerű volt, működésének tizenhárom éve alatt csak a legtöbb konfliktust okozó eg