Az integritással kapcsolatos jogszabályi keretek és gyakorlati megoldások a magyar közigazgatásban alig egy évtizedes múltra tekinthetnek vissza. E rövid idő alatt azonban – részben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakmai műhelyeiben – sikerült megteremteni e komplex szemlélet szakmai-tudományos hátterét. A jelen kiadvány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktori Iskolájában zajló többéves színvonalas kutatómunka eredménye, és a munkakörhöz kapcsolódó integritási kockázatok elemzésén keresztül hozzásegít az integritásirányítási rendszer továb

A könyv a mesterséges intelligencia (MI) egyik részterületével – a szakértői rendszerekkel és alkalmazásukkal a közigazgatásban – foglalkozik. Ezek a rendszerek képesek a szakértői tudás modellezésével, a jogszabályok és szabályzatok alapján következtetéseket végezni egy adott kérdés megválaszolása érdekében. A feltett kérdések okát és a megoldást megmagyarázzák. A kötet ismerteti továbbá a szakértői rendszer szolgáltatásait (dokumentumtár, annotáció, fogalomtár, szemantikus keresés, konzultáció és chat), példákat is mutat rájuk az

Ez a kötet az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kezelését helyezi fókuszba. Kitér a lehetséges intézményi válaszokra, ezen belül is elsősorban az Európai Ügyészségre. Bemutatja, hogy az EU a centralizált rendszerekkel szemben jobb eredményeket ér el jól szervezett hálózatokkal. A könyv az elméletet és a gyakorlatot ötvözi, jogeseteken keresztül viszi közelebb az olvasót a mai gyakorlathoz.

A hálózatkutatás korunk egyik kurrens kutatási témája, azonban alkalmazása számos területen még csak ötlet szintjén található meg. A hálózatkutatás alapvető eleme az adat, amelyen vagy amellyel kutatásokat lehet folytatni, de önmagában nem elégséges az eredmények eléréséhez, amihez hálózattudományi ismeretek is szükségesek. Ugyanakkor még talán ezen kettős elemi feltétel megléte esetén sem várhatunk eredményeket. Létfontosságú az a szakmai háttér is, amely megfogalmazza a hipotéziseket, segít eligazodni az adatok által kirajzolt mintákon, ere

A tankönyv mindhárom szerzője egyetemi oktató, és mindannyian egy alkalmazott társadalomtudománnyal, a vezetés és szervezés tudományával, illetve annak egyes területeivel foglalkoznak. Ennek a feladata és célja egyrészt a jelen vezetőinek munkáját és előrejutását megkönnyíteni, lehetőségeket kínálva a maguk, valamint csoportjuk hatékonyságának és eredményességének javítására, másrészt segíteni a jövő vezetőinek felkészítését azzal, hogy elméleteken és példákon keresztül támogatja a vezetési helyzetek felismerését, továbbá a vezető

A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán működő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködésben kialakított Államtudományi Kutatóműhely 2017. évben kezdte meg működését. A műhely már megalakulásakor abból a feltevésből indult ki, hogy a gazdasági folyamatok vizsgálata, legyen az akár a jog gazdasági elemzése vagy éppen a gazdaság jogi elemzése, a jogtudomány széles rétegeit érinti. Megközelítésünk szándékoltan interdiszciplináris jellegű, igyekezvén közelebb hozni a jogi jelenségeket más tudományterüle

Az Institutiones Administrationis sorozat V. kötete a közigazgatási hatósági eljárásjog megismerésének elméleti megalapozását szolgálja. A korábbi eljárásjogi szabályozás lényeges elemeinek bemutatása mellett, a közigazgatási eljárás és az eljárásjog fogalmának meghatározása közben feldolgozza az eljárásjog fontosabb állandó és a változó elemeit, miközben a jelenlegi eljárási törvény és az eljárás lényegi elemeinek alkotmányos meghatározottságát is igyekszik áttekinteni. A kötet alapvető törekvése a közigazgatási eljárásjog által�

Az olvasók megismerhetik a tankönyvből az EU jogi státuszát és hatásköreit, továbbá intézményi struktúrájának statikus és dinamikus elemeit. Szó esik az uniós entitások szervezeti felépítéséről, jogi státuszáról és hatásköreiről, az EU és a tagállami intézmények közötti formalizált kapcsolatrendszerről. Bemutatja az uniós tisztviselők és alkalmazottak státuszának szabályozását, az uniós közszolgálati jogot is. Ismerteti az intézményközi együttműködés, döntéshozatal és ellenőrzés rendszerét, kapcsolódásait a tagállami és nemz

A kötet alapjául szolgáló kutatás célja az európai államok politikai rendszereiben tapasztalható, struktúraváltozást jelző új tendenciák empirikus és elméleti megragadása volt a magyar, a német, illetve a szlovák választási rendszer és választójog részletekbe menő összehasonlító vizsgálatával. A kötet egyes tanulmányai a következő témakörök mentén vizsgálják a választás és a népszavazás aktuális kérdéseit: választási alapelvek, a német és magyar választási rendszer összehasonlítása az egymásra való lefordíth