This edited volume examines the post-Cold War relationship of ten selected Central and Eastern European (CEE) countries with the United States. It concludes with a summary chapter that highlights the main similarities and differences of the ten case studies. The relationship of the United States and CEE states has oscillated a lot since the end of the Cold War. The disagreements and problems were most evident in the political domain. Due to the institutionalised nature of the military domain, the defence cooperation has been mostly resilient to the fluctuations of the political relations. I

Mit tegyek, ha a csődbe ment munkáltatómtól nem kapok fizetést? Megadóztatható-e a termőföld? Lesz-e az utcában hóeltakarítás? E kérdések mindegyike kapcsolódik valamilyen módon az állam közfeladataihoz, erőforrás-gazdálkodásához és ezzel összefüggésben az államháztartás működéséhez. Kötetünk az államháztartási erőforrások szabályozási rendszerét mutatja be, tekintettel az állami és a társadalombiztosítási alapokra, a költségvetési intézmények szerepére, az állami vagyonnal való rendelkezésre, az önkormányzati költségvetés bev�

A 21. század elejére minden kérdés, amely a Közel-Keletre, az arab és/vagy az iszlám világra, vagy magára az iszlám vallásra vonatkozik, a politika jóvoltából – és a média segítségével – a nemzetközi figyelem előterébe került. Úgy tűnik, hogy a Közel-Kelet és annak bizonyos kérdései a térség méretéhez, elhelyezkedéséhez, de akár fejlettségi szintjéhez képest jelentősen befolyásolni tudják a nemzetközi rendszer folyamatait, szereplőit és napirendjét, miközben a folyamatok és a működés értelmezése, kontextusba helyezése homályban mara

Az Európai Unió különleges, úgynevezett sui generis politikai konstrukció. Intézményeinek működése, szereplőinek viselkedése és szakpolitikai eredményei nem érthetők meg a politikatudomány módszertanának és megközelítésének alkalmazása nélkül. A kötet arra vállalkozik, hogy bemutassa az integrációs folyamat politikumát, és megmutassa, hogy az Európai Unió nem egy „túlfejlett” nemzetközi szervezet, és nem is föderális állam, hanem egyedi jellemzőkkel bíró politikai rendszer. A kötet bár tárgyalja az uniós intézményrendszert, mindezt az e

A könyv célja, hogy a XXI. századi kortárs közigazgatási bíráskodás, ezen belül főleg a közigazgatási perjog megértését támogassa az elvi-történeti háttér bemutatásával. A közigazgatási perjog tudományos feldolgozása nem szűkíthető le az eljárásjogi kérdések kezelésére, noha azok is fontosak. Minden perrendtartásnak intenzív részét képezik a hatásköri szabályok, ez különösen igaz a közigazgatási bíráskodás eljárási rendjére, amelynek ez központi kérdésköre. A közigazgatási döntések, cselekmények, határozatok (vagy ezek hiánya

A nemzetállamok létezése a történelmi fejlődés egy pontján nélkülözhetetlenné és megkerülhetetlenné vált: amint sikeresen kikapcsolták a rivális autoritásokat a politikaformálás folyamatából, és a vesztfáliai rendszer révén megszilárdították pozícióikat, korábban példátlan mértékű hatalomra tettek szert. A 21. századra viszont két, egymással ellentétes folyamatnak lehetünk tanúi. A globalizáció általánossá válásának hatására szokássá vált a klasszikus nemzetállami szuverenitás elavultságáról és meghaladottságáról beszélni. E

Az államtudományi képzés hallgatói három szemeszteren át hallgatnak alkotmányjogi ismereteket. Elsősorban számukra készült e bevezető jellegű tankönyv, amelyben olyan témák kaptak helyet, mint az alkotmány fogalma, az alkotmányos demokrácia, továbbá annak olyan meghatározó elemei, mint a jogállamiság, a hatalommegosztás, a demokrácia, a republikanizmus, a politikai közösség, az állam vallási és világnézeti semlegessége, az alkotmányos identitás vagy a magyar kontextusban immár megkerülhetetlen történeti alkotmány fogalma. Ezeket a fogalmakat és �