1–10 termék, összesen 51 db
-
A közigazgatás tudománya és gyakorlata
„Módszertanát tekintve jelen mű a közigazgatás-tudomány nézőpontjából közelíti meg az elmúlt harminc év, de elsősorban a jelen hazai közigazgatásának állapotát, összevetve azt a hatályos joganyaggal. Könyvünk második fejezete ehhez ad kiindulópontot, és – a terjedelmi korátok miatt csak a lehetőségekhez mérten – megalapozza ezeket a közigazgatás-tudományi nézőpontokat; kronológiában addig, amikortól részleteiben elkezdhetjük tárgyalni jelenünk
-
A kormányzás feletti alkotmánybírósági és bírói kontroll sajátosságai az Alaptörvény hatálybalépését követően
A könyv célja, hogy bemutassa a kormányzás feletti alkotmánybírósági és bírói kontroll sajátosságait az Alaptörvény hatálybalépését követően. Ismerteti az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás változásait, kiemelt fontosságot tulajdonítva egyes hatáskörök átalakításának. A szerző kitér az Alaptörvénybe került kötelező alkotmányértelmezési szempontokra, illetve azok alkotmánybírósági gyakorlatának vázlatos áttekintésére. Az állam
-
Költségvetési szervek belső ellenőrzése
A költségvetési rend szerint gazdálkodók körében a belső ellenőrzés jelentősége felértékelődött. A pénzügyi és vagyoni folyamatok szabályszerűségének és hatékonyságának ellenőrzése, majd a tapasztalatok, megállapítások vezetési szintre való visszakapcsolása legközvetlenebb módon a belső ellenőrzés által biztosítható, amelyet a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Költségvetési Tagozatának szerzői közössége által megírt fejezetek is igazolnak.
1.360 Ft KosárbaA magyar kormányzati rendszer (1848–2018)
A magyar politikai berendezkedést számos kihívás érte az utóbbi több mint másfél évszázadban. Magyarország hányattatott történelme visszatükröződik az ország alkotmányos, közjogi rendszerének változatosságában, politikai rendszerének kiszámíthatatlan átalakulásaiban, kormányzati rendszerének letisztulatlanságában. A magyar kormányzati rendszer működésével, a legfontosabb elemeivel számos kiváló hazai politikatudományi munka foglalkozott, amelyek vagy
Rendszerváltozás és modernizáció a belügyi közigazgatásban (1989–1994)
A rendszerváltozás 30. évfordulóján a szerzők a szakmai tapasztalataikra, a vonatkozó irodalomra, a jogszabályokra és más dokumentumokra alapozva dolgozták fel a vizsgált időszak belügyi-igazgatási folyamatait, fejlesztési, működési kérdéseit, továbbá ezek hazai történeti, valamint nemzetközi összefüggéseit. A könyv vizsgálja a minisztériumi külső és belső igazgatás nagyobb alrendszereit. A szerzők bemutatják a közpolitikusokat és a közé
Közigazgatási urbanisztika
„Mi a település? Sajnos erre a kérdésre nemigen adható egyértelmű válasz: a különféle szaktudományok ugyanis többé-kevésbé eltérő módon, sajátos céljaikat szem előtt tartva közelítik meg a település fogalmát. A most következőkben annak az urbanisztikának a szemléletmódjából indulunk ki, amely – Bajnai László szavaival – a városi, települési tér alakulásával, alakításával foglalkozó interdiszciplináris tudományos terület és szakmai tevék
Gazdaságvédelmi szakismeret I-II.
A Gazdaságvédelmi szakismeret I-II. című egyetemi jegyzet a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően a jogi személyekkel és gazdasági társaságokkal kapcsolatos tananyagokat dolgozza fel az NKE Rendészettudományi Kar gazdaságvédelmi és bűnügyi nyomozó szakirány hallgatói számára. A jegyzet közérthetően, példákkal illusztrálva ismerteti a témakörökhöz kapcsolódó joganyagot.
Dél-Amerika a 21. században – társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusok
Dél-Amerika a világgazdaság és világpolitika színpadán mindig is függőségek béklyójában volt jelen. A kontinens országainak fejlődését a világgazdasági trendek hatványozottan befolyásolják, így a rövid konjunktúraciklusokat gyakori és drasztikus visszaesések szakítják meg. Ilyen értelemben Dél-Amerika tanulmányozása a globális folyamatok árnyoldalának vizsgálata, ami a szintén sokféle függőségi viszonynak kitett Kelet-Közép-Európával való
A magyar közigazgatási jogtudomány értékelésének szempontjai
Bármely tudományterület önmagáról kialakított képe befolyásolja képviselőinek együttműködését, a kutatások intenzitását, nyitottságát, végső soron a tudományterület minőségét. Éppen ezért időszerű a magyar közigazgatási jogtudomány önreflexiója: milyen módszerek divatoznak a hazai közigazgatási jogtudományban; milyen sajátosságokat mutatnak a tudományos műhelyek; milyen új határterületek vannak kialakulóban, hogyan alakul a jogtudomány h
Informális alkotmánymódosítás alkotmányértelmezéssel
A magyar alkotmányjogi szakirodalom eddig adós maradt annak kutatásával, hogy a politikai döntéshozó hogyan reagál egyes olyan alkotmányértelmezésekre, amelyek az értékelők ellenkezését váltották ki amiatt, mert vélekedésük szerint az alkotmányértelmezést végző szerv e tevékenysége során túlterjeszkedett a hatáskörén. E hiányt kívánja e monográfia valamelyest pótolni. A könyv az alkotmányértelmezéssel megvalósított informális alkotmánymó