A tankönyv hiánypótló a közszolgálati szakirodalomban. A közszolgálati pragmatika jogi megközelítésű elemzése helyett, a személyzetpolitika lényeges összefüggéseivel foglalkozik: a közszolgálat alapfogalmaival és kategóriáival, a hazai személyzetpolitika történetével, a kormányzati paradigmák és személyzeti rendszerek közötti összefüggésekkel, a személyzetfejlesztési stratégia és személyzetpolitikai központ helyével és szerepével, valamint a strat�

A harmadik magyar szabálysértési kódex 2012-ben lépett hatályba. A szerkesztők és szerzők elérkezettnek látták az időt egy olyan tankönyv elkészítésére,amely oktatási célból összegzi a kihágási-szabálysértési jogterületre vonatkozó évszázados elméleti ismereteket, illetve az elmúlt fél évtized gyakorlati (jogalkalmazói) tapasztalatait. A munka szervesen illeszkedik abba a hagyományba, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelődjei (az Államigazgatási

Tankönyvünkkel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös képzési moduljának részét képező Általános szociológia tantárggyal ismerkedő hallgatóknak kínálunk alapismereteket a szociológia mint empíriaorientált társadalomtudományi szakdiszciplína tárgyát, célját, alapkérdéseit, fejlődéstörténetét, módszertanát, valamint a szociológia tudománya által vizsgált kiemelt kutatási területeket és konkrét társadalmi jelenségeket illetően.

Az államtudományi képzés számára készült tankönyv az egyetemes jogtörténet nagy vonulatait követi az ókortól a 20. századig – felmutatva az alkotmányok, államformák, kormányzási struktúrák konstans elemeit és koronkénti változásait. A kötet egyes fejezeteit a téma elismert hazai kutatói jegyzik: Jakab Éva, Kelemen Miklós, Kisteleki Károly, Pálvölgyi Balázs, Peres Zsuzsanna, Pókecz Kovács Attila, Tamás András és Tóth Zoltán József. A tananyag elsős

Az informatika alkalmazott tudomány, amelynek vizsgálati területe kiterjed az adat és az adat értelmezésével nyert információ fogalmának megértésére, továbbá az adatfeldolgozási műveletekre, így különösen az adatok megszerzésére, kódolására, átvitelére, elrejtésére, tárolására, rendszerezésére, módosítására, hasznosítására.1 Az informatika legfőbb eszközei jelenleg az automatizált adatfeldolgozást szolgáló berendezések, különösen a számít�

A szerkesztő feladata az, hogy szerkesztői módszerekkel és eszközökkel közelebb hozza az olvasót és a szerzőket, más szóval hozzásegítse az olvasót a szerzők mondanivalójának jobb megértéséhez. Ez a megtisztelő feladat egyben felelősséggel is jár. A szerző azért ír, hogy olvassák, a szakíró ezen felül azért is, hogy megértsék. A megértéshez ismeretekre van szükség, megfelelő ismeretek nélkül nincs megfelelő megértés. Az olvasó általában két okb