Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe

A téma határos például a történettudománnyal, a jogtörténettel, a jogi néprajzzal, a jogi régészettel, az ikonográfiával, a kultúrtörténettel. A joghistória hatalommal és joggal kapcsolatos jelképeit, rítusait, tárgyi emlékeit (például a koronázási jelvények, trónusok, bírósági és hatósági reáliák) vizsgálja, de kitér a jogi architektúrára is: az országgyűlések, bíróságok, városházák és vármegyei székhelyépületek stílusát, rendeltetésüknek megfelelő kialakítását veszi szemügyre. Tárgyát alkotják a jogélet „szakrális” szövegei is, úgy mint jogszabályok, kontraktusok, eskük és testamentumok, kérvények. A szerző több évtizedes munkáját összegzi ebben a könyvben.